A község fejlődése az 1930-as évek elején gyorsult fel. Az eplényi mangánércbányát 1929-ben nyitották, magántársaság működtette 1933-ig, ettől kezdve pedig az 1948-ban államosított Rimamurányi-Salgótarjáni Rt. tulajdonában volt. Később többször is gazdát cserélt, 1967-ben például a Budapesti Ércfeltáró Vállalat működtette a bányát. Abban az évben százhúsz bányász, illetve kisegítő jutott így megélhetéshez. Eleinte még gondot fordítottak a bánya fejlesztésére, később viszont erre már alig törekedtek, mert a mangánérc-készlet kimerülőfélben volt. A bányát 1979-ben zárták be végleg.
Átszeli a falut a Veszprém-Győr közötti 82-es főközlekedési út és a két megyeszékhelyet összekötő vasútvonal is. A települést Veszprémmel, Zirccel, illetve Győrrel összekötő autóbusz-közlekedés nagyon intenzív. Eplény hosszú időn át Olaszfaluhoz tartozott közigazgatásilag, mivel a két települést mindössze három kilométer választja el egymástól. Az 1980-as években azonban mindkét községet a várossá váló Zirchez csatolták. Eplény 1992. január 1-től új történelmet ír, mivel a helyi népszavazás eredményeként attól a naptól fogva, fennállása óta először önálló községgé vált.
A kápolna 200 éves évfordulóját 1993. augusztus 19-én, a község védőszentjének napján ünnepelték, és erre az alkalomra fel is újították az épületet. A település - írások szerint - legrégebbi épületét, az akkori "korcsmát" 250. évfordulója alkalmából újították fel. Az épület jelenleg Közösségi Házként működik, építészeti szempontból is páratlan pincéje pedig az Ámos Borháznak ad otthont, ahol mind a huszonkét magyar borvidék neves pincéinek nedűje - akár egy bortúra keretében - megízlelhető.
A község további nevezetessége a 2006-tól folyamatosan bővített síközpont, ahol a síelőket csákányos felvonók, valamint az ország egyetlen négyüléses libegője szállítja az Ámos-hegy tetejére. Öt hóágyúzható pályájából két sípályája éjszakai kivilágítással is ellátott. Kedvező hóviszonyok vagy kellő hideg esetén a felvonók reggeltől estig üzemelnek.A ma már minden közművel rendelkező, az önállóságnak köszönhetően dinamikusan fejlődő, bakonyi település tiszta, nyugodt környezete és jó megközelíthetősége miatt egyre közkedveltebb kirándulóhellyé válik az év minden időszakában. E népszerűség fenntartását, növelését szolgálja a 2003-ban átadott Ámos-hegyi Pihenőerdő, mely 230 hektár területen tanösvénnyel, kilátóval, tornapályával, erdei játszóterekkel várja a kirándulókat. Az idelátogatók kényelmét igényes szálláslehetőségek is biztosítják.
Említést érdemel a Dunántúl egyik leghosszabb, építésekor 199 m hosszú vasúti alagútja, melyet az első világháborúban elsősorban olasz hadifoglyok építettek, és már filmforgatás helyszíne is volt. Mára sajnos egy, az 1980-as években elkövetett átépítési hiba miatt hossza kb. 100 m-re csökkent. A hegyvidék, különösen ősszel, kedvelt vadászati terület, melyet a hazai vadászokon kívül számos külföldi vendég is látogat. Kitűnő piknikezési lehetőséget kínál a Malom-völgy, melyet egy tiszta vizű patak szel át, amely korábban malmot is hajtott. A természetjárást kedvelők a turistautakon barangolva gazdag növényvilágot csodálhatnak meg, találkozhatnak például őzekkel, szarvasokkal, muflonokkal, vaddisznókkal, így bepillantva a Bakony erdeinek mindennapjaiba, tehát felejthetetlen élményekben lehet részük.
Eplény egy minden bizonnyal változatos múlttal rendelkező, ősi település Veszprém megyében, ezt bizonyítja a községhatárban, a volt Kökényesi Betyár Csárda melletti ásatás eddigi eredménye, amely során közel 150 avar kori (i.sz. 700-800 körüli) sírt és egyéb tárgyakat tártak fel a régészek.